Pestis

A pestis (más néven dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigenfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés).

Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután egy kb. 535-ben bekövetkezett globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak.Ekkor, például Konstantinápoly 500 000 lakójából kb. 100 000 maradt életben.

„Der Doktor Schnabel von Rom” – Doktor csőr Rómából (Paul Fürst gravírozása). A csőr egy korabeli maszk volt, melybe fűszereket, gyógynövényeket helyeztek. Úgy gondolták, ez megvéd a fekete haláltól.

A járvány a 14. században újból kitört Európában, kisebb-nagyobb hullámai még a 17. században is pusztítottak. Az európai lakosság egyharmada pusztult el ez idő alatt. A legnagyobb európai pestisjárvány 1347–1353 között zajlott, miután 1346-ban a genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa erődjébe az ostromló kipcsákok – egyfajta biológiai fegyverként – katapultjaikkal számos pestises lótetemet lőttek be. A Kaffából elmenekülő hajókon a pestis eljutott Konstantinápolyba majd Velencébe, Messinába, Genovába és Marseillesbe, és onnan terjedt az európai kontinens belsejébe, illetve a tuniszi kikötő révén Észak-Afrikába.

A pestis elterjedésének oka az volt, hogy a főbb kereskedelmi útvonalakon árukat szállító kereskedők hajói patkányokat (és bolhákat) rejtettek. Ezek, a szárazföldre jutva, megfertőzték a háziállatokat és az embereket is. Nagyon sok ember esett áldozatul a fekete halálnak, de voltak csodával határos gyógyulások is.

A pestis mindkét fajtája testi tünetekkel jár. A tüdőpestis esetében a tüdőt támadja meg a kór, a másik, a bubópestisnél pedig a testen észleltek kiütéseket. Az orvostudomány abban az időben fejletlen volt, így a pestis ellen a nem sok hatékonysággal bíró természetes gyógymódokat (füstölés, gyógyfüvek, kenőcsök stb.), illetve az egyház által javasolt böjtölést és bűnbánatot alkalmazták.

A fertőzés lefolyása

A bubópestis akkor alakul ki, ha a beteget fertőzött bolha csípi meg. Általában az inguinális nyirokcsomók jellegzetes elváltozásával, megnagyobbodásával (bubó) jár. Ezen nyirokcsomókból a véráramba kerülve szeptikémiát okoz.

Amikor egy egészséges bolha megcsíp egy fertőzött patkányt, akkor a Yersinia pestis egy bizonyos alvadásgátló enzime működésbe lép, így a bolha garatjában baktériumokat tartalmazó véralvadék képződik, amely elzárja a garat lumenét, így a bolha képtelen lesz a továbbiakban táplálkozni. Azokat az élőlényeket, amelyekkel kapcsolatba kerül, továbbra is megcsípi, de éhségét nem tudja csillapítani, és a thrombusból letöredező kis darabokkal a kórokozók bejutnak a megcsípett élőlény vérkeringésébe. A baktérium a szervezet antigénprezentáló sejtjeiben szaporodik, és pusztítja azokat, így téve tönkre az immunrendszert.

A tüdőpestist a cseppfertőzés útján a szervezetbe jutó baktérium okozza, tehát emberről emberre terjed.

A pestis a WHO-nak bejelentendő betegség.

Most olvastam,hogy az evolúció hibáit valahogy ki kell javítani

Igazán kedves,és megtisztelő DR MENGELE

Még jó,hogy vannak betegségek,nem?