A műsorunk címe:
2008. április 5-től augusztus 31-ig
látható a Fővárosi Nagycirkuszban
Látványos nemzetközi produkciók!
Különleges attrakciókkal, humorral, ritkán
látható állatidomításokkal, fehér és rózsa-
szín tigrisekkel, lovas-revüvel, indiai elefán-
tokkal szeretnénk a cirkuszművészetet
szerető nézőinknek kedveskedni.
A műsor egészében a gyermekek
és felnőttek szórakoztatására hivatott!
A Fővárosi Nagycirkusz Budapesten a Városligetben, a Fővárosi Állat és Növénykert illetve a Vidámpark között helyezkedik el.
és felnőttek szórakoztatására hivatott!
A Fővárosi Nagycirkusz Budapesten a Városligetben, a Fővárosi Állat és Növénykert illetve a Vidámpark között helyezkedik el.
A Fővárosi Nagycirkusz épülete, mely Közép-Európa egyetlen kő (befogadóképessége: 1850 fő) időjárástól való cirkusza függetlensége miatt télen-nyáron nyitva áll a közönség előtt.
A német-holland cirkuszigazgató Wulff Ede 1891. május 7-én világvárosi műsorral nyitotta meg az általa építetett vasvázas hullámbádog cirkuszépületet, a későbbi Fővárosi Nagycirkuszt a pesti Városligetben, az Állatkert területén. Az épület méretei megegyeztek a mai Fővárosi Nagycirkuszéval, azzal a különbséggel, hogy a befogadóképessége 2290 fő volt.
Ebben az időben a Városliget jelentősége csúcsán állt. A fiatal és szép főváros legnagyobb parkja volt, a nemzet nagyjai szívesen töltötték itt pihenőidejüket. 1895-ben Wulff Ede a Városi Cirkusz bérletét átadta az Állatkert vezetőinek, amelyből sok öröm nem származott. Az 1896-ban megnyílt Ősbudavára elnevezésű mulatókomplexum, mely ugyancsak az Állatkert területén nyert elhelyezést, s számos világhírű artistát vonultatott fel, szinte elszívta a közönséget a Városi Cirkusztól. Egészen 1904-ig kellett várni az újraeszmélésre, amikor Matvej Beketow, Ivanovics vagyis Beketow Mátyás kibéreli a cirkuszt és 1904. április 30-án addig soha nem látott káprázatos műsorral nyitja meg a saját költségén teljesen felújított Városi Cirkuszt, amelynek attól kezdve egészen 1934-ig Beketow Cirkusz a neve. 1908-ban 80 méterrel "arrébb tolja" a cirkuszt az Angol Park irányába. Az 1920-as években társigazgatóként Könyöt Sándor is bekerül a Városi Cirkusz vérkeringésébe.
1935-ben a főváros ismét pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, amelyet Fényes György városligeti vállalkozó nyert el. A Fővárosi Nagycirkusz Fényes György által szervezett 1936 júliusában bemutatott műsora nem klasszikus cirkuszi előadás, hanem olyan cirkuszi jellegű látványosság, amely a gondos előkészítés, rendezés, a csillogóan felújított épület látványával kápráztatta el a nézőket. A Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatába nagyon sok kiváló és világhírű artista tartozott, például Eötvös Gábor későbbi Jászai-díjas zene bohóc (a Magyar Köztársaság kitüntetettje), kinek művészete előtt Charlie Chaplin is elismeréssel adózott. 
1943 volt az utolsó Fényes-év, mert 1944-ben a fokozódó bombázások miatt a főváros megtagadta a játékengedély kiadását. Ezzel ismét lezárult egy korszak a Fővárosi Nagycirkusz történetében. A Fővárosi Nagycirkusz 1945 júliusában kezdi meg ismét működését. 1950-ben megalakult a későbbi Állami Artistaképző Iskola. 1955 nyarán ismerhette meg a közönség az új, érettségizett artistákat. A magyar cirkuszművészet történetének következő jelentős dátuma 1954, ekkor alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat, későbbi nevén Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, azaz a mai Magyar Cirkusz és Varieté KHT, melynek része a Fővárosi Nagycirkusz. Az 1950-es években a Cirkuszt sem kerülte el az államosítás, majd az 1960-as évek csendesebb időszaka következett. 1966. március 15-én a Népszava arról tudósított, hogy megkezdődött a régi cirkuszépület bontása, és néhány nap múlva az ország egyetlen kő cirkuszépülete, régi korok tanúja eltűnik a Városligetből. Az '50-es, '60-as években Göndör Miklós, Árvai Rezső, Barton Nándor, Fekete Lajos álltak a Fővárosi Nagycirkusz élén.
Egészen 1971-ig kellett várni, amikor is január 14-én este fél nyolc órakor ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg kapuit az új (mára már azonban régi) Fővárosi Nagycirkusz első és ez idáig egyetlen női igazgatóval az élén: Eötvös Gáborné, a nagyhírű Picard-dinasztia leszármazottja. Jelenleg Kristóf István a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, aki 1988-ban Radnóti Tamást váltotta az igazgatói székben.
A 35 éve még modernnek számító Fővárosi Nagycirkusz épülete szolgálta ki a 125 bemutatott magyar és nemzetközi műsort, melyeket 15500 előadáson 25 millió néző látott. Az utóbbi években felerősödött az igény a felújításra, egy új épületre, amely lépést tud tartani a XXI. század követelményeivel. Reményeink szerint az elkövetkező években megvalósulhat ez az álom.
Galéria
A cirkusz nézőtere
A fényes címer
A szerencsés
A mentalista klón
(mi nem szeretjük a mentalistákat,és ők se minket.a szerk.)
Zsúrozz
Galéria
A cirkusz nézőtere
A fényes címer
A szerencsés
A mentalista klón
(mi nem szeretjük a mentalistákat,és ők se minket.a szerk.)
Zsúrozz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése