Szép kis karácsonyi ajándék mondhatom.
Élete
Ceuşescu az olténiai Olt megyei Scorniceşti faluban született, Romániában.Szülei egyszerű parasztemberek voltak. Elemi iskolai tanulmányainak befejeztekor, 11 éves korában Bukarestbe ment és cipészinasként vállalt munkát. Itt 1932-ben belépett a Román Kommunista Pártba, mely akkoriban illegális szervezetnek számított. Részt vett az Antonescu-rezsim elleni harcban. Többször is letartóztatták kommunista eszmék terjesztéséért. 1936-ban bezárták a Doftána börtönbe. Szabadulása után nem sokkal, 1940-ben ismét letartóztatták és bebörtönözték. 1943-ban átszállították a zsilvásárhelyi börtönbe, ahol Gheorghe Gheorghiu-Dej cellatársa és védence volt.
1939-ben megismerkedett Elena Petrescuval, akit 1945-ben feleségül vett
(akivel bizonyosan sokszor összevesztek a hosszú évek alatt,de utána mindig összebújtak,és huncutkodtak!a szerk)
A második világháború kitörése után, miközben a szovjet befolyás egyre erősödött Romániában[forrás?], Ceauşescut az UTC (Kommunista Ifjúsági Szövetség) elnökévé választották.
Miután Romániában a kommunisták hatalomra kerültek, 1947-ben először mezőgazdasági, majd 1950–54 közt honvédelmi miniszterhelyettes lett, Gheorghiu-Dej alatt a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára volt, majd a párthierarchia második embere lett.
1965-ben, Gheorghiu-Dej halála után követte őt a kommunista párt élén, mint titkár, majd főtitkár. 1967-től az Államtanács elnökévé, államfővé is megválasztották. Független, nacionalista politikájával nagy népszerűséget szerzett. Az 1960-as években gyakorlatilag megszüntette a román részvételt a Varsói Szerződés katonai szövetségében.
Ceauşescu, „a Kárpátok géniusza”
Magát „a Kárpátok géniuszának” neveztette. Feleségével, az ország tudományos életét irányító Elena Ceauşescuval együtt számos nyugati egyetem díszdoktorává avatták. A román diktátor egyike volt a keleti blokk azon kevés politikusainak, akiket nyugaton a „jó kommunisták” közé soroltak. Külföldi népszerűségét egyrészt az ország államadóssága visszatörlesztésének (amivel végképp nyomorba taszította országát), másrészt pedig annak köszönhette, hogy a szocialista országok közül Jugoszlávia és Kína mellett Románia is küldött sportolókat a Szovjetunió által bojkottált 1984-es Los Angeles-i olimpiára.
Mindezek mellett saját népe körében leírhatatlan gyűlölet övezte, amit még a sokszor a sztálini mintát is túlszárnyaló személyi kultusz sem tudott minden esetben palástolni. Számtalan könyv, vers, film, festmény készült a mindenható diktátor és felesége magasztalására, sőt még az iskolai tankönyvekben is szerepelnie kellett a képének.
Személyes kezdeményezése volt a „Megéneklünk, Románia” (Cîntarea României) fesztiválok szervezése. Abból a célból, hogy a román népet ismét naggyá tegye, megtiltotta a fogamzásgátlók használatát. Ennek eredményeképp nyomorúságos árvaházak teltek meg a nem kívánt gyermekekkel, illetve sok gyermek megfertőződött az AIDS-szel.Ceauşescu, a "faluromboló"
1988. április 29-én Ceauşescu bejelentette, hogy az ezredfordulóig végrehajtják az ún. település-szisztemalizálási tervet. Ez a „szisztemalizálás” nemcsak a falvakat, hanem az erdélyi városokat és a magyarlakta falvakat is érintette. 1988. június 27-én Budapesten 40-50 ezren tiltakoznak a Hősök terén a tervezett falurombolás ellen. Másnap válaszként Bukarest – egyoldalú döntésként – bezárta a kolozsvári magyar konzulátust. Végül 1988. augusztus 28-án Aradon találkozott Grósz Károly és Ceauşescu, de a több mint 8 órás találkozó nem hozott eredményt.(nem tudom van aki figyel ugye?Vannak e ismerősök ezen sorok között?Az öreg aktakukac mindenhol ott van)
Ceauşescu "az építész"
Ceauşescu országa kilátástalan gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva, nagyszabású építkezésekbe kezdett a fővárosban, hogy saját megalomán ízlése szerint formálja át: a város központjában egész kerületeket dózeroltatott el, hogy helyükbe a diktatúrának kedves szocialista-realista stílusú épületeket emeljen. Miközben az ország népe éhezett, Ceauşescu egy mesterséges dombon márványpalotát építtetett magának, melyet a párizsi Champs-Élyséesnél pár méterrel szélesebb sugárút köt össze a városközponttal. Hasonló stílusban építtette felesége számára a Tudományos Akadémiát és a Nemzeti Könyvtárat is, bár az utóbbi átadását már elsöpörte az 1989-es forradalom.
Ceauşescu tervei között szerepelt, hogy a város lakóinak napi élelmezését központilag, a Nagy Bukaresti Menzán bonyolítsa le. Ez sem valósulhatott meg, de a 20 emeletes szerkezetkész Menzát csak a közelmúltban bontották le.
A román fővárosra mind a mai napig rányomja bélyegét a diktátor építészeti stílusa, bár az utóbbi években komoly beruházások indultak a város korszerűsítésére.
1989-ben Temesváron kipattant a forradalom szikrája, és néhány nap alatt az egész ország felkelt a kommunista rezsim és személyesen Ceauşescu ellen. A diktátor december 21-ére tömeggyűlést szervezett a fővárosban saját támogatására. Az elnöki palota erkélyéről szónokolt, amikor a több százezres tömeg váratlanul a diktatúrája elleni tüntetéssé változtatta az eseményt. A katonaság nagyon gyorsan átállt (bizonyos nézetek szerint jól előkészített puccs történt.) A tömeg elfoglalta a televízió épületét. A korábban mindenható diktátor hatalma órák alatt semmivé foszlott: nemkülönben népszerűtlen feleségével együtt helikopteren kellett menekülnie Bukarestből. Azonban légtérzárat rendeltek el, ezért le kellett szállniuk. December 25-én saját egykori katonái fogságába esett, majd a helyben felállított katonai rögtönítélő (statáriális) bíróság ítélete szerint a román nép ellen elkövetett bűneiért és a nemzetgazdaság tönkretételéért azonnal ki is végezték az épület udvarán. A pert a hadsereg egyik legfőbb vezetője, a rendszer addigi támogatója, Stănculescu tábornok elnökletével folytatták le.
A kivégzés olyan „gyorsított menetben” történt, hogy a tárgyalás egészét rögzítő tévéstábnak nem maradt ideje áramellátást biztosítani a külső helyszínen. Bár egy kamerával így is rögzítették a kivégzés pillanatait, az utóbb nyilvánosságra került felvételekről mintegy ötmaga a kivégzés és az utána következő percek hiányoztak perc, – e körülmény utóbb mindenféle spekulációkat és legendákat szült. Több román és nemzetközi forrás szerint a teljes felvételnek is meg kellett lennie valahol. A kivégzés után másfél évvel a hiányzó részlet ugyancsak nyilvánosságra került, és levetítették a kivégzés felvételeit is.
A holttesteket álnéven temették el egy bukaresti temetőben, nehogy megcsonkítsák őket; ma azonban már valódi nevük szerepel a sírkövön.(ha látnák most Bata bácsi erekcióját...)
Galéria
Egy karikatúra a vezérről(vajon megkapja e szárnyait?)
Egy karikatúra Elenáról(hű itt aztán nagy a kavarodás)
Boldog karácsonyt,még ha fordított is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése