2008. július 24., csütörtök

Memento Mori

A mai bejegyzés egy kis emlékeztető annak a pár embernek,aki most jót szórakozik a kialakult helyzeten.
Mivel engem érdekel a fotográfia,ami valljuk be igen szép művészet,a neten keresgélve találtam egy "kihalt" számomra enyhén bizarr ágát,amit ma már nem gyakorolnak,de egykor igen népszerű volt.

Memento Mori
(Emlékezz a Halálra
)

1839 környékén egy francia úrnak ( Louis Daguerre) elfogadták azt a találmányát vagy elődjét annak,amivel ma megörökítjük környezetünket szeretteinket,és bármi mást,ami fontos számunkra.

Az akkori középosztálybeliek körében igen népszerű volt ez az eljárás,akiknek nem volt pénzük drága festmények megfestetésére,vagy nem akartak huzamosabb időn át pózolni.
De nem csak az élőket fotózták,vagy csak környezetüket,hanem a holtakat is.
A fényképek emléktárgynak szánták,hogy mindig emlékeztessék az embereket az elmúlásra.
A Viktoriánus korban extrém méreteket öltött a csecsemő,és gyermekhalál,így néha a családnak csak ez az egyeten fénykép maradt meg a szeretett gyermek(ek)ről.
Az első korai fotók közeliek voltak,főként az arcot fotózták,az egész testet,ritka esetben a koporsót is.

A képek témája általában két fő állapotot mutatott be:a mélyen alvó,vagy éppen pont a fordított állapotot a teljesen életszerű körülmények közt lévő holtat.
A gyerekeket általában kanapén,kiságyban vagy széken fotózták,vagy éppen a kedvenc játékaival.
Az életszerűséget elősegítve az elhunytat nyitott szemmel örökítették meg,utólag megfestve a szemeket.
Nem volt ritka fiatalon elhunyt esetében a szülőkkel való fényképezés.
Felnőtteket általában egy speciálisan kialakított állvány segítségével,vagy például egy széken ülve örökítettek meg.
A virágok szintén meghatározó elemei voltak a képeknek.
Később az életszerű szituációk elmaradtak,és a koporsóban fekvő,ismét előtérbe került a képeken.
A késői képeken általában már a gazdagon feldíszített koporsót ábrázolták,ez a stílus igen populáris volt egész Európában,az Egyesült Államokban már kevésbé.
Kelet Európában még lehet néhány helyet találni ma is,általában Ortodox,vagy Katolikus templomokban,ahol az elhunytat fohászkodó állapotban mutatják be,utalva az egyén vallásos múltjára.
A képeket általában díszes keretben helyezték el,és az egész család kegyhelynek tekintette azt.


Galéria


Post Mortem fotó egy középkorú férfiról 1860
Fiatalon elhunyt lány,szüleivel
Csecsemő a Viktoriánus korból
Szülők kislányukkal
Kisfiú a hintaszékben
Három év körüli kislány
Rigor Mortis
Fiatal édesanya csecsemőjével
Édesapa kislányával
Testvérek

Érdekes számomra megnézni ezeket a borús képeket.
Kár,hogy "nem divat" már ez,egy két ember nyugodtan kirakhatná otthon a falára az ilyen képeket,hogy néha eszébe jusson,hogy a halál nem viccel.


"Az élet rövid,és nem soká véget ér,
a Halál gyors,és nem tisztel senkit,
elpusztít mindent,és nem irgalmaz senkinek
A Halál ahová sietünk,tarts vissza minket a bűntől."

"Ha nem fordulsz vissza és válsz olyanná mint egy gyermek,
Nem változtatod meg életed egy jobb irányba,
nem fogsz bejutni,és üdvözülni,Isten Királyságában.
A Halál ahová sietünk,tarts vissza minket a bűntől."

::Katalán vers 1399-ből
::






Nincsenek megjegyzések: